Bóna Zoltán: Semmit a népről a nép nélkül!

A kiábrándultság korát éljük. Az állampolgárok csalódtak a demokráciában, a hatalmon lévő politikusokban, nem hisznek senkinek. A csalódottságot az évről-évre csökkenő választási részvétel is mutatja: Komáromban a tavalyi önkormányzati választásokon csak a jogosultak 34 százaléka ment el szavazni. Nem meglepő, hogy gyakran tesszük fel azt a kérdést, hogy mi értelme is van választani? A kiábrándultság fő oka, hogy a régi politikusok elhitették az emberekkel, hogy minden problémájukat meg tudják oldani. De ez nem igaz, s ugyan a politikának meg van a maga szerepe, de egy felelős képviselő sem csinálhat úgy, mintha mindenható lenne. A bizalom és a változás kulcsa, ha a megválasztott képviselők és a polgárok, akiket képviselnek, együttgondolkodnak. Három társammal együtt új jelöltek vagyunk a Magyar Közösség Pártja választási listáján, de már most megtapasztalhattuk, hogy milyen nagy segítséget nyújt az, hogy az utcákon, e-mailben és a facebookon folyamatos visszajelzést kapunk az emberektől. Számos esetben ők hívják fel a figyelmünket bizonyos problémákra, amik csak akkor derülhetnek ki, ha valaki a mindennapokban találkozik velük. Nem hallgat róluk, hanem elmondja azokat, ahogy egy érett társadalomban illik.

A demokrácia legfontosabb intézménye a népszavazás. Nemrégiben Bősön tartottak helyi népszavazást a menekülttábor megnyitásáról, ahol a polgárok 96 százaléka elutasította a tábor létesítését. A Smer-kormány azonban figyelmen kívül hagyta a nép akaratát, amivel csak tovább rombolta az emberek politikába vetett bizalmát. Hiszen ha egy népszavazásnak nincs semmiféle értelme, akkor miért vegyünk részt a közügyekben? Miért foglalkozzunk olyan ügyekkel, amik érintenek minket, ha nincs semmi látszata? Ezek jogos kérdések, a polgárok ma úgy érzik, nincs szavuk abban, mi történik velük. Mindez pedig teret ad a hazug népámításnak. Robert Fico rendszere azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy számukra a demokrácia csak annyi lehetőséget ad, hogy négyévente egyszer elmehetnek szavazni, és két ciklus között nincs más dolguk, minthogy szótlanul tűrjék a korrupciót, az újabb sarcokat, a rosszul működő hivatalokat. A népszavazás intézményének valójában arról kell szólnia, hogy az emberek megmutathassák: két választás között is megvan arra a békés, normális eszköz, hogy kezükbe vegyék közösségük jövőjének alakítását.

A Magyar Közösség Pártja petíciót indított, amelynek célja, hogy a helyi népszavazások eredménye kötelező érvényű legyen. A népszavazásnak ünnepnek kéne lennie, ami segít a közügyekbe való beleszólásban. Akkor is, ha a hatalomnak ez nem tetszik. Az MKP kezdeményezése arról szól, hogy többé egyetlen minket érintő döntést se lehessen meghozni az akaratunk ellenében. Legyen szó lakóhelyünk nevéről, a migránskvóták elutasításáról vagy környezetünk védelméről. Ennek a törekvésnek már több, mint 70 ezer polgár aláírása ad súlyt.

Ahhoz, hogy minőségi változást érjünk el, nem csak egy másik kormányra, hanem egy új kultúrára van szükségünk. A régi politika megfosztott minket az önbecsülésünktől és attól, hogy készen álljunk tenni a környezetünkért és kiálljunk közösségünk érdekeiért. Véget kell vetni a megalkuvás kultúrájának – a Fiatal Függetlenek ezt tartják a legfontosabb feladatuknak. Egy olyan új kultúra megteremtéséért dolgozunk, ahol az emberek képesek átadni a családjaik elvárásait, reményeit, félelmeit és javaslatait. Csak így, együtt indulhatunk el egy élhetőbb ország megteremtésének útján.

 

Bóna Zoltán
a Fiatal Függetlenek jelöltje 29. az MKP listáján

Zachar Pál: Több magyar képviselővel többet el tudunk érni! [napigerzson]

A Fiatal Függetlenek csapatából Orosz Örssel és Bóna Zoltánnal is készítettem már interjút, most pedig Zachar Pált faggattam ki. Felesleges elméleteket gyártani: számomra ezek a fiatalok szimpatikusak, ezért “futtatom” őket. A történet tehát egyszerű, mint a faék. Minden más csak felesleges, oktondi spekuláció. Ha nem vagy kíváncsi az interjúra, nyomj egy x-et a jobb felső sarokban. Ellenkező esetben íme:

Az ipolysági Zachar Pál 1986-ban született. Feleségével, Erikával most várják második gyermeküket. Mérnöki diplomáját a Szlovák Műszaki Egyetem Elektrotechnikai és Informatikai Karán szerezte. 2007 és 2009 között a Diákhálózat elnöke. Napjainkban önkormányzati képviselő szülővárosában és ugyanit vezeti informatikai vállalkozását is. 7 éves kora óta aktív cserkész, szabadidejében most is az ipolysági cserkészcsapatot vezeti és ifjúságneveléssel foglalkozik. Az MKP választási lista 19. helyen a Fiatal Függetlenek képviselője. Vele beszélgettem.

Tovább a bejegyzésre »

Civileket a parlamentbe!

Ki legyen politikus, ki képviselje a polgárokat? Az, akit az óriásplakátokról ismernek, vagy aki akár politikusként, akár civilként, a pártpolitikától függetlenül éveken át sikeresen dolgozott a közösségért?

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom coming-outja kapcsán várható volt, hogy az aktivisták névsora – köztük néhány képviselőjelölttel – hullámokat kelt a közéletben. „A közösség számára az a jó, ha ők (a civil szféra és a politika) ketten tartósan távol maradnak egymástól” – hangzott Czajlik Katalin kommentárjának konklúziója. De mégis kiből legyen politikus, ha nem azokból, akik társadalmilag aktívak? Honnan jönnek a jövő parlamenti képviselői?

Tovább a bejegyzésre »

Kétnyelvűségi petíció az EP-ben [ujszo.com]

Kampányfogás a kétnyelvűséget forszírozó uniós petíció? Van esély arra, hogy az Európai Parlament (EP) érdemben foglalkoz-hasson a témával? Vezethet Brüsszelen keresztül az út a magyar vasúti táblákig?

Brüsszel. Kedden konferenciára került sor a brüsszeli Európai Parlamentben a kisebbségi jogokról. Az EP-képviselőket tömörítő Kisebbségi Intergroupban a kétnyel-vűséggel kapcsolatos gondok mellett az iskolabezárások és az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítésének ügye is terítékre került. Az EP Petíciós Bizottságának elnöke Orosz Örstől (MKP, Fiatal Függetlenek) a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos petíciót vett át. A meghallgatáson rajta kívül Nagy Dávid (MKP-jelölt) is felszólalt.

Tovább a bejegyzésre »

A szlovákiai magyar közösség problémáival foglalkoztak Brüsszelben [sziakomarom.sk]

Január 26-án Csáky Pál EP-képviselő kezdeményezésére hivatalos szakmai meghallgatásra került sor Brüsszelben. A „Kisebbségi jogok elmélete és gyakorlata” című kerekasztal-beszélgetésen a kisebbségi jogok érvényesítésének és kiterjesztésének lehetőségeiről tárgyaltak, valamint elemezték a felvidéki magyar közösség helyzetét.

A konferencián részt vettek a Fontos vagy! mozgalom, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia, a Fiatal Függetlenek, valamint az MKP Via Nova Ifjúsági Csoportjának fiatal képviselőjelöltjei is. A konferenciát, amely az Európai Parlament Petíciós Bizottságának égisze alatt zajlott, Csáky Pál vezette le. A rendezvényen részt vett a kisebbségi intergroup mindhárom társelnöke, a magyar Gál Kinga, a katalán Jordi Sebastià és a finnországi svéd Nils Torvalds, akik az őshonos kisebbségek védelmének fokozását szorgalmazták az Európai Unióban. Vincze Lóránt György, az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának (FUEN) alelnöke ismertette, mi történt az Európai Unióban a kisebbségvédelem terén 2015-ben, és körvonalazta, milyen irányban kíván újabb erőfeszítéseket tenni a FUEN a kisebbségvédelem terén 2016-ban.

Tovább a bejegyzésre »

Brüsszelben a felvidéki magyarság jogállásáról tárgyaltak [hirek.sk]

Csáky Pál európai parlamenti képviselő kezdeményezésére hivatalos szakmai meghallgatás volt január 26-án Brüsszelben, az Európai Parlamentben a Petíciós Bizottság égisze alatt, melynek témája elsősorban a szlovákiai magyarok jogállása, a kisiskolák és a kétnyelvűség kérdése volt. A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Fontos vagy! mozgalom és a Fiatal Függetlenek petíciót adtak át, melyben az Európai Parlament állásfoglalását kérik a kétnyelvűség ügyében.

Orosz Örs és Kovács Balázs a Fiatal Függetlenek és a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom nevében tartottak előadást, az elmúlt időszakban végrehajtott akcióikat is prezentálva. Kovács Balázs beszélt arról is, hogy mit jelent a gyakorlatban, hogy a magyar nyelv érvényesítésének gátjai vannak, illetve kitért az államnyelvhasználat és a kisebbségi nyelvhasználat közti különbségekre, a nyelvi diszkrimináció jegyeire.

Nyelvi diszkriminációról beszélt Orosz Örs is, amikor a vasúti kétnyelvűséget prezentálta, érthetetlennek nevezve azt, hogy a helységnévtáblákat engedélyezi a szabályozás, de a vasúti kétnyelvűséget már nem teszi lehetővé. Kitért konkrét esetekre is, például az ekeli vagy a dunaszerdahelyi állomás kétnyelvűsítésére, illetve azokra a lépésekre is, melyet ez ügyben tettek, a táblák kihelyezésén túl a minisztériummal vívott harc elemeire, illetve arra is, hogy a Kerekasztal szintén tevőlegesen lépett fel ez ügyben, de eredménytelenül, mint ahogy a parlamentben sem járt sikerrel az ez irányban tett törvénymódosítási kísérlet. Prezentációjuk végén bemutatták azt a kisfilmet, melyet a közelmúltban tettek közzé, és amellyel bejelentették, hogy felfedik kilétüket.

Tovább a bejegyzésre »

Szakmai konferencia Brüsszelben [MKP.sk]

Sikeres szakmai konferencián vettek részt Brüsszelben a Fontos vagy! mozgalom, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia, a Fiatal Függetlenek, valamint az MKP Via Nova Ifjúsági Csoportjának fiatal képviselőjelöltjei. A konferenciát, amely az Európai Parlament Petíciós Bizottságának égisze alatt zajlott, Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője kezdeményezte és vezette le. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a kisebbségi intergroup mindhárom társelnöke, a magyar Gál Kinga, a katalán Jordi Sebastià és a finnországi svéd Nils Torvalds, akik az őshonos kisebbségek védelmének fokozását szorgalmazták az Európai Unióban. Vincze Lóránt György, az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának (FUEN) alelnöke ismertette, mi történt az Európai Unióban a kisebbségvédelem terén 2015-ben, és körvonalazta, milyen irányban kíván újabb erőfeszítéseket tenni a FUEN a kisebbségvédelem terén 2016-ban.

A felvidéki magyar fiatalok, Orosz Őrs, Kovács Balázs, Cziprusz Zoltán, Nagy Dávid, Tóth Tibor felszólalásaikban a szlovákiai magyar közösség problémáival foglalkoztak. Többen közülük nehezményezték, hogy az utóbbi időben Szlovákiában visszaszorult a magyar nyelv köztéri megjelenése és hivatali alkalmazása.

Tovább a bejegyzésre »

Beadványt intéznek az EP petíciós bizottságához a Fiatal Függetlenek [szabadujsag.com]

A Szlovákia magyarok lakta régióiban található vasúti feliratok kétnyelvű megjelenítését célzó beadványt fogalmazott meg a Magyar Közösség Pártjának (MKP) választási listáján induló polgári aktivisták csoportja, az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságához (PETI) címzett dokumentumot a jövő héten adják be Brüsszelben. Ezt a magukat Fiatal Függetlenekként azonosító csoport tagjai jelentették be pozsonyi sajtótájékoztatójukon csütörtökön.

A vasúti feliratok kétnyelvűvé tétele érdekében a Felvidéken már évek óta kampányolnak különböző magyar szervezetek, köztük az MKP, valamint a Kétnyelvű Dél-Szlovákia nevű szervezet is – utóbbi elsődlegesen azokról a gerillaakcióiról vált ismertté, amelyek során magyar feliratú táblákat helyezett ki, egyebek mellett vasúti megállókban. A korábbi akciókhoz kapcsolódnak mostani beadványukkal a Fiatal Függetlenek, akik mind a négyen tagjai a Kétnyelvű Dél-Szlovákia szervezetnek is. Beadványuk szövegében ismertetik a kétnyelvű feliratokra vonatkozó hatályos szlovákiai szabályozást, és azt kérik az uniós szervtől, hogy tegyen javaslatot Szlovákiának a helyzet rendezésére.

Tovább a bejegyzésre »

Brüsszelig mennek a felvidékiek [888.hu]

Az MKP listáján induló felvidéki aktivistákból álló csoportja az Európai Parlamenthez fordul a magyarok lakta régiókban lévő vasúti feliratok magyar nyelvvel történő ellátása ügyében. A magukat Fiatal Függetlenekként azonosító csoport tagjai ezt sajtótájékoztatón jelentették be.

A vasúti feliratok kétnyelvűvé tételének érdekében a Felvidéken már évek óta kampányolnak különböző magyar szervezetek, többek között az MKP és a Kétnyelvű Dél-Szlovákia szervezet, akikről már korábban mi is beszámoltunk. Az ő korábbi gerillaakcióihoz kívánnak csatlakozni most a Fiatal Függetlenek, akik közül négyen tagjai a Kétnyelvű Dél-Szlovákia szervezetnek is.

Tovább a bejegyzésre »

Lépésről lépésre a vasúti kétnyelvűségért [MKP.sk]

Az MKP pozsonyi székházában tartottak sajtótájékoztatót a Magyar Közösség Pártja választási listáján induló Fiatal Függetlenek a jövő heti brüsszeli európai parlamenti meghallgatással kapcsolatban.

Mint ismeretes, Csáky Pál EP-képviselő, a Petíciós Bizottság alelnökének kezdeményezésére hivatalos szakmai meghallgatás lesz január 26-án Brüsszelben, az Európai Parlamentben – a Petíciós Bizottság égisze alatt. Ezen a meghallgatáson téma lesz a felvidéki magyar közösség helyzete, s ezen belül a nyelvhasználati jogok érvényesülésének kiterjesztése és a kisebbségi iskolák továbbélésének lehetőségei. A meghallgatáson részben a dél-szlovákiai civil szervezetek szakértői – Nagy Dávid és Cziprusz Zoltán (Via Nova Ifjúsági Csoport), Orosz Örs és Kovács Balázs (Kétnyelvű Dél-Szlovákia), Tóth Tibor (Fontos Vagy Mozgalom) adnak majd tájékoztatást a szlovákiai helyzetről, illetve azokról a megoldási lehetőségekről, amelyeket az MKP a választások után a szlovák parlament elé kíván terjeszteni.

Tovább a bejegyzésre »