Zachar Pál: Fiatalokból vezetőket képez, táborozik, nevel

Pali hét éves kora óta cserkész, végigjárta a ranglétrát: kiscserkészből nagycserkész, segédőrsvezetőből őrsvezető, majd segédtiszt lett, jelenleg csapatparancsnok Ipolyságon. 23 éve nem telt el nyara tábor nélkül. Egyetemista korában a Diákhálózat tagja, majd elnöke volt, mai napig is aktívan részt vesz és szervezője különféle civil kezdeményezéseknek. Jelenleg ő felel a cserkészszövetség vezetőképzéséért.

 

zachar_2012_tandem_kepzoi_korMit tanultál az ifjúsági mozgalmakben eltöltött éveid alatt?
Egyértelműen az önállóságot,  csapatmunkát és közösségben való gondolkodást. Megtapasztaltam, hogy egy megerősítő, alkotó közösségben mindenkiből könnyebben előjönnek az erősségek és könnyebben lehet fejleszteni a gyengeségeket.

Mi a legszebb élményed ebből a korszakból?
Nagy sztoriból, élményből rengeteg van, viszont nemrég egy apró mondat volt az, ami nagyon megérintett. Egy tőlem csak 1-2 évvel fiatalabb ifjúsági vezető odajött hozzám és azt mondta, hogy a mai napig emlékszik egy mondatomra, amit még pár éve mondtam neki egy túrán és azóta is gyakran ismétli el magának. Pusztán annyit mondtam: „Mutass példát, hogy büszkék lehessünk rád“.

1896750_793077120720496_1425752090_nVan valós összetartás a civil kisközösségek tagjai között?
Egyértelműen igen. Azokban a közöségekben, amelyeknek tagja vagyok sok dologban nagyon sok különböző vélemény van, de ezek nem gátolják az egységet. Nem könnyű munka ez, nem magától formálódik a közösség, hanem a benne lévő vezetők tesznek ezért. Az gondolom, hogy általánosságban elmondható minden valósan dolgozó helyi kisközösségről, hogy hozzájárulnak a össztársadalmi fejlődéshez.

Melyek azok az ismeretek, melyeket ifjúsági szervezeti tevékenység nélkül sosem sajátítottál volna el?

Az ismeretek tárháza nem is annyira fontos, inkább a készségek fejlesztése a jelentős. Amit kiemelnék, hogy minden teljesítmény mögött meg kell látni az elvégzett munkát és ki kell emelni az egyén teljesítményét.

 

zachar_2005_vizivezetokepzoMi az a plussz, amit az ifjúsági mozgalmakban megtanulhat az ember?

Vegyük csak például az erdőben való táborozást, ahol az ember magára és főként a társaira van utalva, megtanít az önállóságra. Megtanít arra, hogy ne a környezetemtől várjam
a megoldásokat, hanem én magam tegyek azért, hogy nekem és a környezetemnek jobb legyen. Minden egyes tevékenységnek akkor van igazán értelme, ha annak van érezhető pozitív hatása a gyerek otthoni szűkebb és tágabb környezetére.

Mi motivál arra, hogy az ifjúsági vezetőképzésben ilyen aktív szerepet vállalj? Szerinted miért fontos, hogy fiataljaink ilyen képzéseken vehessenek részt?

Két fő célt szolgál a vezetőképzés: egyrészt ez biztosítja a társadalom jövőjét, hisz felkészült vezetők nélkül nem tud megmaradni egy közösség sem. A másik fontos szempont pedig az, hogy a képzéseken résztvevő fiatalok a lehető legtöbbet vigyenek haza a képzésből: legtöbb tudást, élményt, lelkesedést, fejlődést. Két dolog motivál: egyrészt így tudom meghálálni az idősebb vezetőknek a belém fektetett energiát, másrészt szeretném, ha majd a gyerekeim odajutnak, akkor őnekik is felkészült fiatal ifjúsági vezetőik lehessenek.